A sarokfájdalom egy sokakat érintő, gyakori ortopédiai probléma, mely egyes esetekben magától elmúlik, másoknál azonban akár hónapokig is elhúzó fájdalmat okozhat. A fájdalmat általában valamilyen gyulladás okozza, melynek hosszú távon további negatív szövődményei is kialakulhatnak. Ezért, ha makacsul nem múló sarokfájdalmat tapasztal, érdemes ortopéd szakorvoshoz fordulni. Az ortopédiai vizsgálat során első lépésben a panaszok okára kell fényt deríteni, ezután lehetséges a terápia meghatározása. Általában konzervatív kezelésekkel a probléma megszüntethető, néha azonban műtéti beavatkozás is szükséges.
A lábfej 26 csontból tevődik össze, melyeket a szalagok és az izmok foglalnak egy funkcionális egységbe. A legnagyobb közülük a sarokcsont, melynek feladata a testsúlyunk támasztékának biztosítása. Ennek következtében a saroknak testsúlyunk többszörösét kell megtartania, mely terhelés futáskor tovább fokozódik.
A sarokfájdalom oka legtöbbször a sarok és a talp túlterhelése, azonban ritkábban előfordul, hogy más betegség áll a háttérben: ez lehet valamilyen kopásos folyamat (arthritisz), trauma vagy sérülés, csontritkulás következménye, autoimmun betegség tünete, vagy akár neurológiai probléma (pl. talpi alagút-szindróma). Ezek azonban kevésbé gyakori okok, és általában a talpi ínszalag feszülése-gyulladása okozza a fájdalmas panaszokat.
Ortopéd szakorvosi vizsgálattal az okok feltárása szükséges a megfelelő terápia alkalmazása érdekében.
A kezelést mindig a sarokfájdalom oka határozza meg. A túlterhelés következtében létrejött talpi ínszalag gyulladása esetén, általában a konzervatív (nem műtéti) kezelési módszereket javasolnak a szakorvosok. Első lépésként fontos a sarok és a talp pihentetés, az érintett terület jegelése, gyulladáscsökkentő kenőcsök alkalmazása és non-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek rendszeres szedése ajánlott 1-2 hétig. Speciális gyógytornával és egyedi készítésű talpbetéttel a sarokra nehezedő terhelés és annak negatív hatásai is csökkenthetőek.
Ha a gyulladás régebb óta fennáll, előfordul azonban, hogy ezek a módszerek nem hozzák meg a várt hatást. Ilyenkor erősebb gyulladáscsökkentő gyógyszert alkalmaznak, helyileg beadott szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő injekció formájában. Ez a lehetőség azonban csak néhány alkalommal ismételhető. Amennyiben a panaszok továbbra is makacsul fennállnak, fizikoterápiás kezelési módszerek jönnek szóba: röntgen besugárzás vagy lökéshullám terápia. Ez utóbbi lehetőség egy új módszer a nehezen gyógyuló gyulladásos panaszok kezelésében, azonban a szakorvosok nagyon jó tapasztalatokkal ajánlják.
Általában 5 alkalom, hetente ismételt lökéshullám terápia az esetek 80%-ában eredményesen csillapítja a sarokfájdalmat, miközben a gyulladás okát is megszünteti.
Végső esetben, ha minden konzervatív terápiaeredménytelen maradt, műtéti beavatkozás is végezhető. Ilyenkor a feszülő, gyulladt ínszalagot leválasztják a sarokcsont tapadási helyéről. A műtéti beavatkozás azonban mindig jár valamilyen kockázattal, ezért kizárólag végső esetben javasolják.